A Toldy Gimnázium nyolc tanulója a „Youth For Green Living” tábor résztvevőjeként augusztusban Torockón és környékén töltött egy bő hetet. A tábort az Európai Unió „Youth in Action” programja támogatta, ezért a résztvevőknek csak az útiköltség egy részét kellett kifizetniük, a többi költséget az Unió fedezte. A pályázat megírásában és a tábor szervezésében Vizi Imre, a kolozsvári Báthory Líceum egykori igazgatóhelyettese, a Teodidaktos Alapítvány elnöke, és unokahúga Vizi Gabriella vállalt fő szerepet. A nemzetközi környezetvédelmi táborba négy országból érkeztek fiatalok: a kolozsvári Báthory Líceum, a szlovákiai Magyar Cserkész Szövetség, a stuttgarti Erdélyi Világszövetség és a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium 13-17 éves diákjai. Minden országból hat-nyolc gyermek és általában egy-két kísérő érkezett. A Toldy Gimnáziumból nyolc diák vehetett részt a táborban: Gáspár Borbála (3.a), Marosi Gabriella (5.a), Moldoványi András (2.a), Nádas Krisztina (5.a), Révay Júlia (2.a), Serényi Bendegúz (1.b), Varga Krisztián (2.a), és Wéber Kornélia (2.a), akiket két tanár kísért: Novák Gábor és Harsányi Tibor.

A diákokat négy, vegyes összetételű csoportba osztottuk be, amelyek kiváló lehetőséget nyújtottak arra, hogy a gyerekek jobban megismerjék a különböző országokból érkezett társaik gondolkodásmódját, kultúráját, életét. Bár minden résztvevő anyanyelve magyar volt, jó néhány olyan szóval, kifejezéssel találkoztunk, amelyeket a különböző országokban másképp használnak, ezeket megpróbáltuk összegyűjteni egy magyar – magyar szótárba.

A tábor fő célja a környezetvédelemre való nevelés volt, melyet nem formális tanulási módszerekkel próbáltunk megvalósítani. A vízelemzés során a kirándulásokon vett vízmintákat elemeztük a Merck cég által forgalmazott minilabor segítségével, meghatároztuk a vizekben esetlegesen előforduló szennyező anyagok mennyiségét (nitrát-, nitrit-, ammónium- és foszfát-tartalom), illetve a vizek pH-ját. Mikroszkóppal megvizsgáltuk, és meghatároztuk a természetes vizekben előforduló algákat, és próbáltunk összefüggéseket találni az előforduló alga fajok és a vizek minősége között. A fotózás módszere segített a diákoknak jobban felismerni és megfigyelni környezetük szép és oda nem illő elemeit. A kirándulásokon készült fényképekből készített bemutatókon éles kontrasztba kerültek a környezeti és tájképi szépségek, valamint a környezetet csúfító és szennyező hulladékok, meddőhányók, és az emberi beavatkozás egyéb káros hatásai. A kérdőíves módszer során a diákok környezetvédelmi témájú kérdéseket tettek fel a helyi lakosoknak és a kirándulóknak, így közelebbről megismerhették ezeknek az embereknek a gondolkodásmódját, környezetvédelemmel kapcsolatos véleményét. A művészeti alkotás módszerével a gyerekek a kirándulásokon, sétákon szerzett élményeiket, tapasztalataikat önthették formába, fejleszthették kreativitásukat. Készültek rajzok, festmények, makettek, terepasztal, torockói mintával díszített varrottasok, dobozkák, vázák, de prózai és zenés-táncos bemutatók is születtek.

Mivel négy csoport volt és négy fő foglalkozás (vízelemzés, fotózás, kérdőívezés, művészeti alkotás), így minden csoport minden foglalkozáson részt vehetett, forgószínpadszerűen. A tábor napirendje viszonylag feszes volt, reggeli után általában kirándulni mentünk, az ebéd utáni pihenőt követően a kiránduláson gyűjtött anyagok, témák, ötletek feldolgozása, elemzése következett, illetve felkészülés az esti prezentációra. Vacsora után minden csoport bemutatta a többieknek a délutáni foglalkozásokon született eredményeket, ami lehetett fényképekkel, adatokkal, táblázatokkal illusztrált előadás, tablók és plakátok prezentációja, műalkotások bemutatása, vagy akár egy kisebb színdarab előadása is. A „tárgyi eredmények”, például fotók, plakátok, művészeti alkotások a táborban felavatott „Zöld szobába” kerültek, melyekből a tábor végén, a zárónapon kiállítást is szerveztünk, melyet a faluból, vagy a turisták közül bárki megtekinthetett (sajnos kevesen éltek a lehetőséggel). A „Zöld kiállítás” anyaga a tábort követően minden résztvevő országba eljut, a Toldyba előre láthatólag szeptember végén érkezik.

galéria megtekintése

A tábor másik kiemelt fontosságú célja volt Torockó és környékének alaposabb megismerése. Torockó 1999-ben elnyerte a legmagasabb nemzetközi műemlékvédelmi kitüntetést, az Europa Nostra-díj éremfokozatát. A településen elsősorban a népi építészetet, a népművészetet, a népi kultúrát, a még élő hagyományokat tanulmányoztuk, ezzel is próbáltuk felhívni a diákok figyelmét a népi kultúra és a hagyományok ápolásának fontosságára. A torockói műemlékek, múzeumok, gyűjtemények megtekintése mellett megmásztuk a Torockói-medencét keletről határoló Székelykövet, ellátogattunk a torockószentgyörgyi várba, a Tordai-hasadékba, a tordai sóbányába, Verespatakra és a Scãriºoara jégbarlangba. A legnagyobb erőpróbát az 1129 méter magas Székelykő megmászása jelentette, meredek sziklákon, kőgörgetegeken keresztül, de végül a toldysok közül mindenki feljutott a csúcsra. A torockószentgyörgyi vár és a Tordai-hasadék tájképi szépségével ejtette ámulatba a csapatot. A tordai sóbánya már alig emlékeztet a hajdani bányászok kemény munkahelyére. A nemrég befejeződött felújítás eredményeként csónakázótó, sportpályák, óriáskerék várja a látogatókat a bánya mélyén, ahová már nem csak hosszú lépcsősorokon, hanem lifttel is le lehet jutni. A Scãriºoara jégbarlang a jég mennyiségét tekintve (kb. 75000 m3) Európa második legnagyobb jégbarlangja. A tűző napon megtett mintegy három órás sétát és két órás sorban állást jelentős mértékben kárpótolta a lélegzetelállító látvány: az 50 méteres aknával kezdődő, gyönyörű jégképződményekkel teli barlang. Verespatak környékén a kanadai Rosia Montana Gold Corporation cég szeretne aranybányát nyitni, ahol az aranyat ciános technológiával nyernék ki, a keletkező szennyvíznek hatalmas tároló tavakat építenének, így víz alá kerülne a falu egy része és néhány, ma még szinte érintetlen növényzettel borított völgy is. A településen meghallgathattuk a bánya mellett (munkalehetőség, műemlékek rekonstrukciója, új, modern lakónegyedek építése) és ellen (környezetátalakítás, környezetrombolás, ciánszennyezés) szóló érveket.

A tábor céljai között szerepelt az élmények, ismeretek szerzésén kívül az aktív környezetvédelmi tevékenység is, amelyet elsősorban a hulladékproblémával kapcsolatban valósítottunk meg. A tábor területén szelektíven gyűjtöttük a hulladékot, szelektív hulladékgyűjtőket helyeztünk ki a Polgármesteri Hivatal elé és gyűjtőzsákokat adtunk 40 családnak, amiket a tábor végén összeszedtünk. Legjelentősebb akciónk a szemétszedés volt Torockó és a torockószentgyörgyi vár között, védőkesztyűben több tucat zsáknyi szemetet szedtünk össze az utak mellől, árkokból, bokrok alól, természetesen ezeket is szelektáltuk. Sajnos Romániában még sok helyen nem megoldott a szelektíven gyűjtött hulladék kezelése, hasznosítása, de akcióinkkal talán sikerült felhívni a figyelmet a hulladékproblémára.

A tábor tervezett programjai nagyon jól sikerültek és az időjárás is kegyes volt hozzánk, így a résztvevők élményekkel, ismeretekkel és új ismerősökkel gazdagodva térhettek haza.

galéria megtekintése