Gólyatábor 2014 - gólyaszemmel



Az órák úgy repültek el az iskolában, hogy észre sem lehetett venni őket (szerencsére). Izgatottan vártuk az elkövetkező napokat. Teli voltunk kérdésekkel, s reméltük, hogy a nagyoktól mindent megtudhatunk majd.

Már az Esztergomba vezető buszút is nagyon izgalmas volt, megismerkedhettünk néhány végzőssel, s kezdetét vette a három napos kaland.

Nem is tudom, hol kezdjem... A legjobban azt élveztem, amikor csapatommal bebarangoltuk Esztergom városát. Érdekes feladatokat kellett teljesítenünk, például régi mondákat gyűjtöttünk idős járókelőktől a városról. Szerencsére egy színjátszó társulat is éppen egy ilyen régi történetet adott elő a Bazilikánál. Aláírást gyűjtöttünk azért, hogy delfineket telepítsenek a Dunába.

Érdemes volt hajtanunk, mert másnap az eredményhirdetésen nagy öröm ért minket, megnyertük a pontversenyt. A jutalom sem maradt el, kaptunk egy finom tortát.

Sok örömteli programban volt részünk, a reggeli torna kivételével, ami igazi erőfeszítés volt félálomban a jó meleg paplan után. Olyan jól éreztem magam, hogy ezzel is megküzdöttem, az esti tábortűz pedig kárpótolt mindenért.

Ám ez még nem minden, éjszakai felkelések nélkül nem lett volna igazi a gólyatábor. A végzősök letetették velünk a toldys esküt, és szerveztek egy nem túl félelmetes, de annál izgalmasabb bátorságpróbát, amit természetesen - a kialvatlanság ellenére - kiálltunk. Hazaindulás előtt egy nagy számháborúval zártuk le a három napos kalandozást.

Ám egyszer minden jónak vége szakad. Én szívesen maradtam volna egy hétig is. Fáradtan, piszkosan és nagyon sok élménnyel érkeztem haza, ahol ínycsiklandó ebéddel és szeretettel vártak.

kapcsolódó cikkek

kapcsolódó archív cikkek

címkék