Sítábor a felsősök szemével


Írta:

Nagy Lili

A 2014-2015 tanévben is megrendeztük a sítábort, és az eddigiekhez hasonlóan idén is hatalmas élmény volt mindannyiunk számára.

A két busz január 25-én, vasárnap reggel 9 óra körül indult, a korábbi évektől eltérően idén a BAH-csomóponttól. Idén az időjárásnak, és két nagyon tehetséges sofőrünknek köszönhetően a vártnál gyorsabban, már délután 5-fél 6 felé Villachban voltunk.

Első este elfoglaltuk a szobáinkat - a felsőbb évesek, a tanárok és az orvosok a földszinten, a kisebbek az emeleten-, megvacsoráztunk a hotel éttermében, és fél 11-től mindenki a szobájában aludt.

Másnap reggel indultunk Nassfeldre, Karintia legnagyobb és legszebb (a toldysok kedvenc) síparadicsomába. A 110 kilométernyi pálya és 30 modern sífelvonó nagyon jó terepet biztosít a kezdő és a haladó síelők számára is, mindenki megtalálja a neki való helyet.

Az időjárással idén páratlanul nagy szerencsénk volt. A négy Nassfelden töltött nap végig szikrázó napsütésben telt. A nagyobbak zárt csoportokban, a kisebbek és az oktatáson résztvevők pedig tanáraik kíséretében síeltek. A pályák minősége végig kiváló volt, nem voltak jegesek, és csak a délután végére lettek nagyon buckásak. Ennek és a toldysok óvatosságának köszönhetően idén sem lett nagyobb baja senkinek.

Az utolsó napunkat Gerlitzenen töltöttük, a szállásunktól nagyjából 10 percre. Sajnos eddigre az idő nagyon rosszra fordult, egész nap szakadt a hó, fújt a szél, és nagyon hideg volt. Az időjárás miatt sokan úgy döntöttek, hogy inkább aznap már nem síelnek, hanem a hegy tetején lévő hüttében töltenék a délelőttöt, még kiélvezve egy utolsó Käsespätzlet vagy Germknödelt, de az időjárás itt is közbeszólt. Az erős szél miatt 11 órakor leállították a hegy legaljáról középre jövő kabinos felvonót, ezért a tanáraink azonnal lerendeltek minket a hegy legtetejéről, nehogy a másik felvonót is leállítsák. Szerencsére mindenki probléma nélkül lejutott a hegyről, és a síelőknek sem kellett a vártnál hamarabb abbahagyni a síelést, de azért mindenki kicsit megijedt.

Idén az utolsó napi elmaradhatatlan ZTM (zenés táncos mulatság) mellett egy újabb esti programon is részt vehettünk, ez volt a Ki mit tud? . A végzős fiúk ötlete volt a program, amelyen minden évfolyamnak részt kellett (volna) vennie egy külön produkcióval. A végzősök indították a sort a Csókkirály előadásával, majd kisebb unszolásra az ötödik évfolyam előadásában a Hanging Tree következett és így tovább. Az estét a tanárok előadása zárta, amelyet mindenki nagyon élvezett.

Összességében a korábbiakhoz hasonlóan ismét nagyon jól sikerült a tábor, és remélem, hogy mindenki számára, aki ott volt, hasonlóan nagy élmény volt, mint nekem. Ezúton is szeretném megköszönni vezető tanárainknak a szervezést, a felügyeletet, és orvosainknak a kisebb gondok elhárítását. Sajnos hatodikosként én már többször nem mehetek. Ez nagyon furcsa érzés lesz az elmúlt évek után, hiszen majdnem minden évben ott voltam. Minden alsóbb évesnek, aki esetleg még nem volt, nagyon ajánlom a tábort, mert egy olyan emlék lesz, amit biztosan nem fog elfelejteni, és amire mindig szívesen fog visszagondolni!

A szerk. megj.: Végezetül tekintsék meg a sítáborról készített fotó- és videóösszeállítást, továbbá a videót, amelyen a 6.a-sok mutatnak be snowboard- és sítrükköket!

kapcsolódó cikkek

kapcsolódó archív cikkek

címkék