Az idei gólyatábort Királyréten szervezték a végzősök. Vegyes érzelmekkel indultam neki az útnak, kicsit féltem is, ugyanakkor nagyon kíváncsi voltam új osztálytársaimra és az ofőre.

A Nyugatiból indultunk, jó nagy volt a nyüzsgés, szülők búcsúzkodtak a gyerekektől, az osztályfőnökök próbáltak minket összeterelgetni, sorban érkeztek a mentorok is. Végül elindultunk. Az egyórás vonatút után átszálltunk a kisvasútra, ami elvitt a szállásig.  Megérkezésünket követően csapatokba osztottak minket, mi Barnit és Csongit kaptuk csoportvezetőknek, akik nagyon jó fejeknek bizonyultak a későbbiekben. Csapatnevünk a” Csütörtökig a Föld körül lett”, mert addig tartott a tábor, és a téma a kontinensek volt.  Különböző állomások vártak bennünket, ahol más-más országokkal kapcsolatos feladatokat kellett megoldanunk.

Először a tenger felől megtaláltuk Indiát, ahol gyerekrabszolgaként pólót festettünk. Onnan átruccantunk Amerikába, ahol hollywoodi kvíz kérdésekre kellett válaszolnunk. Innen vacsorázni mentünk, erről nem szeretnék sokat írni. Vacsora után diszkóba (ZTM – a szerk.) mentünk, ahol a Kis Grófo számokra pezsdült fel igazán mindenki.

Másnap a reggeli torna alatt mosolyunk nem volt őszinte. Reggeli után már folytattuk is a feladatokat. Új-Zélandon kezdtünk, ahol elsajátítottuk az őslakosok haka nevezetű táncát. A sok harci kiáltás követően elindultunk Oroszországba, ahol medvéket dobáltunk, pingvinként versenyeztünk, és orosz ruletteztünk, azaz vízi pisztollyal lőtték a helytelenül válaszolókat, szerencsére mi kevés vér- (víz) vesztességgel megúsztuk. Innen Olaszországba mentünk, ahol tésztából kellett kirakni a Colosseumot, enni is lehetett belőle, mert a mentort megfenyegette az anyja, miszerint megveri, ha hazavisz ennyi tésztát. Olaszországból Mexikóba léptünk, ahol egy ősi labdajátékot játszottunk, amiről a végzősök úgy gondolták, gyerekbarátabb, ha emberi fej helyett labdával játsszuk. Mexikóból ebédelni mentünk, majd szusszanhattunk egyet, én kártyáztam három osztálytársammal és az osztályfőnökömmel, mások fociztak, zenét hallgattak, fürödtek vagy befejezték indiai pólóikat. Ezután visszamentünk a rétre, hogy befejezzük Föld körüli utunkat. Nekünk Japán és Afrika maradt. Japánban evőpálcikával kellett ügyeskednünk, míg Afrikában a vízzel kellett tudatosan bánnunk. Mi tudatosan a csoportvezetőkre öntöttük.

Perger Zoltán felvételegaléria megtekintése

Vacsora után tábortüzet gyújtottunk. Hamarosan igazi tábori hangulat lett, előkerült két gitár és egy ukulele is. Természetesen innen sem hiányozhatott Kis Grófo, valamint mindenki kedvenc dala, a Nád a házam, pingvin! A tábortűz után mindenki nyugovóra tért, mely nem tartott sokáig, mivel hajnali kettőkor ébresztettek a kedves mentorok. Zsákba ugrást, és egyéb sorversenyeket játszottunk, majd csillagokat kellett keresnünk a fűben.  Ezeket még most is keresnénk, ha nem derült volna ki, hogy a drága csoportvezetőink csak tréfából mondták, igazából nem rejtettek el semmit. Ezúton is köszönjük!

Utolsó nap megvívtunk egy haka csatát, amin mindenki részt vett. Ez után kezdődött a számháború. Nem akarom magunkat fényezni, de az 1. a osztály fölényes győzelmet aratott. Ebéd után összepakoltunk a bőröndünket, majd elindultunk a kisvasúthoz. A hazaút alatt mindenki megbeszélte újdonsült barátaival a legjobb élményeit, és még énekeltünk is egy jót.

Mindenki nagyon élvezte az igazán eseménydús gólyatábort, köszönjük a végzősöknek, a tanároknak és főként Megyik Orsinak ezt a fantasztikus élményt! Sok mindenkit megismertem, és sok dolgot megtanultam, melyek közül a legfontosabb az, hogy „egy Toldys mindent megold”.

Perger Zoltán felvételegaléria megtekintése