Kedvcsináló visszaemlékezés a tavalyi (és egykori) sítáborokra.
Apák és Fiúk? Nem, ez így nem lesz jó! Nem felelne meg a mai PC-nek. Legyen a cím: Apák – Anyák és Fiúk – Lányok, azazhogy Húgok, ahogy már a Brian életéből is megtanulhattuk. Minekutána a legfőbb korrekció megtörtént, rátérhetünk az egyebekre is.
A legutóbbi sítábor előtt felmerült, hogy sok olyan tanuló lesz velünk, akiknek már a toldys szülei is síléceket koptató diákjaink voltak. Készültünk. Volt egy versünk, amely még egy szlovákiai, egészen pontosan az 1995-ös túrócszentmártoni sítáborban írtak meg azon generáció tagjai, akiknek gyermekeivel legutóbb voltunk. A tábor egyik estéjén aztán elhangzott a mű. Nem maradt visszhang nélkül. Azonnal megfogalmazódott a Fiúkban és Lányokban, azazhogy Húgokban: Meg kell születnie a vers mostani, 2018-as változatának is! Az elhatározást tett követte. Íme, itt olvasható párhuzamosan egymás mellett a két változat.
A legutóbbi tábor hangulatát a Hajdu Nelli (5. b) készítette rövid kis videó eleveníti fel. Köszönjük Neki! Remélhetően kedvet csinál a következő síelésünkhöz!