A 3.b-s úszóval készítettünk interjút, aki megnyerte a Gymnasiade kupasorozatot.
Igen, van mindig is arról álmodtam, hogy egyszer kijutok az egyik olimpiára, remélem ezt sikerül megvalósítani a jövőben.
Erre csak egy jól ismert mondást tudok használni: a munka mindig meghozza a gyümölcsét!
Nem igazán tudok egyet kiemelni, kiskoromban a szüleim elvittek egy úszóedzésre, és miután megtanultam, biztattak, hogy folytassam, és mára az életem fontos részévé vált.
Egyfolytában sietni kell mindenhova, néha nem bírok lépést tartani, illetve nagayon nehez egyszerre megfelelni az iskolában és a sportban is.
Van, amikor nem jut túl sok idő a tanulásra, akkor általában a szüneteket próbálom kihasználni rá - persze van olyan, hogy egy dolgozatra nem tudok rendesen felkészülni, de nem igazán szokott gátolni az úszás a tanulásban.
Nem, nem kell őket nélkülöznöm, a hétvégéim néha szabadok, akkor tudunk találkozni, és ugye a suliban is együtt vagyunk.
Általában 10 úszó és 3 szárazföldi, és bár nagyon szeretem az úszást, néha elég megterhelő.
Nagyon jól éreztem magam, első nap csak utaztunk, a második napot az ismerkedésre szántuk, illetve vízibemutatókat nézhettünk (műugrás, vízibalett), utána volt egy bemelegítő edzés, majd 3. és 4. nap a verseny. A szervezés kicsit gyenge volt és zűrzavaros, például ezt azon is észrevettük, hogy mindenkit egyszerre küldtek el ebédelni! Rengeteget álltunk sorba, de ezt az időt is eltöltöttük beszélgetéssel, szuper volt!